2012.11.05. 23:09
Intermezzo: az elvakult repülőgépszerelő és a gyengébbik nem
Tudni kell rólunk, hogy minket a Park zárásakor szinte vasvillával kell kikergetni. Ha nekikezdünk valaminek, nem hagyjuk abba sem a friss rántott husiért, sem pedig.. Na igen, a nőkért.
Csapattagunk reggel bejelentette, hogy asszonypajtás helyi idő szerint pontban 13 órakor ebéddel várja, amire neki ha törik, ha szakad, ott kell lennie. A bevezető fényében talán nem is meglepetés, hogy a dolog így sikerült:
12:00: most már ezt befejezem, de aztán pakolok, megyek, vár az ebéd!
13:00: már el is késtem, elpakolom a szerszámokat, és tényleg itt sem vagyok!
15:00: a barátnőm már négyszer hívott, hogy hol vagyok, tényleg megyek, csak még ezt kipróbálom!
17:00: azt hiszem, hogy ma este csak alszunk.
Based on true story. :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek